Torna foglalkozás terápiás kutya segítségével

Az idei évet egy különleges foglalkozással zártuk. Újra a Napraforgó Óvodában jártunk, a Vackor Csoportban, ahol egy rendhagyó tornaórát tartottunk.

A foglakozás keretében a Csodálatos Matricák Világában jártunk, ahol a feladatunk az elvarázsolt Matricák kiszabadítása volt. Feladataink végrehajtásához természetesen Bora segítségét is igénybe vettük, hisz az ő ügyessége, szaglása és merészsége sokat segített az úton….

 

Amikor megérkeztünk a Matricák világába, rögtön a Krokodilok Folyója szelte ketté utunkat. Beszálltunk csónakjainkba, Borát is beültettük, és az evezőink segítségével igyekeztünk a túlpartra jutni. Lassan eveztünk, egyenes háttal ültünk a csónakban, nehogy felboruljunk, de amikor a krokodilok elkezdtek mindet üldözni, gyors evezéssel hamar átértünk a folyón. 

Amikor átértünk a túlpartra, megkértük Borát, menjen előre és nézzen körül. Amíg Bora megnézte az utat, mi négykézlábra ereszkedtünk, nehogy észrevegyenek minket az idegenek. Négykézláb állva kinyújtottuk az egyik lábunkat hátra, hogy Bora amikor visszajön a felderítő útról, védett úton jöhessen vissza hozzánk. 

Bora szerint egy erdőn át kell átvágnunk, ahol egymás után tudunk csak haladni, ezért felsorakoztunk Bora mögött. Utunkat egyre sűrűbb lombok nehezítették, így a végére már csak törpe járásban tudtunk közlekedni.

Végre kiértünk egy tisztásra, ahol gyönyörű almafákra bukkantunk. Annak érdekében, hogy később se legyünk éhesek, mindannyian szedtünk almát magunknak. Néha magasan voltak az almák, ezért jó magasra kellett ugranunk. 

A tisztás után mocsaras vidékre érkeztünk, ahol nem lehetett átsétálni. Kúszva kellett átmennünk. Ki tudna jobban kúszni, mint Bora, ezért őt utánozva kúsztunk át a mocsár vidéken. A mocsaras vidéken átérve Varázs Varangyokba botlottunk. A varangyok elől a székekre álltunk és nagyon vigyáztunk, nehogy felugorjanak ránk. 

Amikor elmúlt a veszély, tovább haladtunk a tanösvényen, de sajnos nagyon mély, kiásott lyukak keresztezték az utunkat. A lyukakon csak úgy tudtunk átjutni, ha egyik lábunkkal beleugrottunk, de páros lábbal ugrottunk ki belőle.

Amikor átértünk a mély lyukakon, megkértük Borát, menjen előre és derítse fel a terepet. Bora szerint már nagyon közel vagyunk, de veszélyt szimatol, ezért bújjunk el domb (székek) mögött. Amikor kikukucskáltunk a domb mögül, megtámaszkodtunk nyújtott karral a székeken és a lábunkat is hátra nyújtottuk. Amikor visszabújtunk a domb mögé, akkor behajlítottuk a karunkat.

A domb nagyon meredek volt, ezért csak hátrafele tudtunk lefutni, nehogy leguruljunk.

A dombról leérve egy szántóföldre értünk, ahol búzát termesztettek. Nagyokat kellett lépkednünk, nehogy kitapossuk a búzát. Elővettük az almát a zsebünkből, és a kinyújtott egyik kezünkből a másik kezünkbe téve haladtunk előre, miközben minden lépésnél tapsoltunk a térdünk alatt.

Már mindannyian nagyon fáradtak voltunk, és szerettünk volna a Matricákhoz érni. Bora jelezte, hogy a Nyulak Nyaralója mellett kell elhaladnunk, de a Nyulak eszén nagyon nehéz túljárni. Mindannyian nyuszi ugrásban haladtunk el mellettük, és minden ugrásnál integettünk nekik, hol a jobb kezünkkel, hol a bal kezünkkel, így minden veszély nélkül átjutottunk.

Már majdnem a célnál jártunk, amikor egy gyors folyású patak keresztezte utunkat. A híd nem volt stabil, ezért csak páros lábbal ugrálva lehetett áthaladni rajta.

A patak túlpartján végre megláttuk a Csodálatos Matricák Világát. Sajnos az ajtó zárva volt, amit a Matricák Őrzője védett, és bizony kódot kért tőlünk, hogy bemehessünk. Bora odament a zárt ajtóhoz, ahol az őrző egy rejtvény súgott neki. Amennyiben megfejtjük a rejtvényt, belépést nyerünk az ajtón.

A gyerekek segítségével nagyon hamar megfejtettük a rejtvényt, így kinyílt az ajtó és mi megmentettük a Matricákat.

A foglalkozás végén még Bora bemutatott néhány ügyességi feladatot, majd egy közös pihenéssel zártuk a játékot.

Kutyás foglalkozás az óvodában

Az elmúlt időszakban három alkalommal jártunk a XVII. kerületben a Rákosmenti Óvoda két intézményében, a Robogó utcában és a VI. utcában, ahol a nagycsoportos óvodásokat látogattuk meg.

Óvodásoknak szervezett programunk első részében megismerkedünk Borával, a terápiás kutyával, Borán keresztül pedig a kutyák testrészeivel és testjeleivel.

Közös játékos tanulásunk alkalmával megszámoljuk Bora testrészeit. A gyerekek nagyon ügyesen azokra a testrészeket is megemlítik, amelyek nem látható a kutyán külsőleg (pl. szív, csontok).

A gyerekek elmondása alapján, családjaikban nagyon sokan tartanak kutyát, mégis az a tapasztalatunk, hogy a számukra idegen kutyával való megismerkedés szabályait nem igazán ismerik. Egy-egy vállalkozó gyerekkel játékos találkozás alkalmával megbeszéljük, hogy mindig köszönünk a kutyát sétáltató gazdának, hogy megkérdezzük, megsimogathatjuk-e a kutyát, valamint azt is, hogy a gazda engedélye után milyen formában „köszönünk” a kutyának, hogy az állat se ijedjen meg tőlünk, és biztonságosan megsimogathassuk bundás kedvencünket.

Nagy sikere van a gyerekek körében az igazi bátorság próbaként ismert játékunknak, mely alkalmával a gyermek lefekszik a földön elhelyezett plédre, különböző testrészeikre pedig jutalom falatot helyezünk. A gyerkőc dolga mindösszesen az, hogy nyugodtan fekszik, és élvezi, ahogy Bora megszimatolja, netalán megbökdösi az orrával, majd amikor megtalálja és leeszi róla a jutalom falatot, néha meg is nyalja. Minden csoportban vannak bátor jelentkezők, akik nagyon élvezik a feladat minden egyes pillanatát.

Bora egyik fő attrakciója, hogy jó néhány érdekes trükköt megtanult, és ezeket szívesen meg is mutatja a gyerekeknek. Pacsit ad nemcsak kézre, de lábra is, pörög-forog, szlalomozik a lábak között, ügyesen menetel a két lábam között előre és hátra. Ügyesen meghajol, és a popsiján tányért tart, majd a tányért még az orrán is tudja egyensúlyozni. Bora élelem megtagadása példás, még a szájába dugott ételt sem eszi meg.

Természetesen minden alkalommal játszunk közös játékot is. Az egyik legkedveltebb játék a „tűz, víz, repülő” játék. A játék mindenki által ismert, a különlegességét az adja, hogy Bora is játszik a gyerekekkel, fut velük együtt a tűz és a víz elől, és bizony gyorsan lefekszik, nehogy elüsse a repülő.

Nagyon jó, a megfigyelő képességet fejlesztő játék, amikor Borát különböző dolgokba öltöztetjük (vagy éppen vetkőztetjük) és a gyerekeknek ki kell találniuk, hogy mi változott meg Borán. természetesen a változás egy elszeparált területen történik, nehogy valaki idő előtt megsejtse a turpisságokat!

Nagyon szeretik a gyerekek sétáltatni Borát. Ez mindig nagy feladat, mert egy kitalált akadálypályán kell pórázon végig vezetni a kutyát, és ez néha bizony nem is olyan egyszerű feladat. Láttunk már nagyon kedves kislányokat elveszni a séta közben, mert Bora figyelmét nem tudták felkelteni, és láttunk már igazán karakán kisfiút, aki úgy oldotta meg a feladatot, mintha én magam vezettem volna végig a kutyát.

 

Amennyiben időnk engedi, a gyerekek élő alagutat vagy szlalom pályát képeznek, és Bora ide-oda szaladgál a lábak alatt, vagy szlalomozik a lábak között.

Játékos foglalkozásunkat mindig közös feladattal zárjuk. Bora bemutatja, hogy miként lehet finom sonkát a fejen egyensúlyozni, sőt még járkálni is tud vele úgy, hogy nem esik le róla. Ezt a feladatot kell a gyerekeknek és az óvó néniknek is végrehajtani, csak a fejükre nagyon finom csokit helyezünk. Bizony nem egyszerű egy csúszós papírba csomagolt kocka csokival a fejünkön sétálni, felállni vagy éppen leülni.

A feladatok végeztével simogatással és jutalomfalattal köszönnek el Borától a gyerekek. Mindig készítünk közös képet is, mert ez örökre emlék mindannyiunk számára.

Ezt a programot minden óvodában szívesen ajánljuk, mert kitűnő szórakozási és tanulási lehetőség a gyerekeknek, akik mindig kitörő lelkesedéssel vesznek részt a feladatokban és mérhetetlen szeretettel veszik körbe Borát, aki igyekszik minden felé irányuló szeretetet visszaadni a gyerekeknek.

A FOGLALKOZÁSAINKON KÉSZÜLT ÖSSZES FÉNYKÉP MEGTEKINTHETŐ KÖZÖSSÉGÜNK FACEBOOK OLDALÁN.

KÉPEK 

(a képek a facebook oldalunkon a "Fényképek-Albumok-..." menü alatt érhetőek el)